Idén harmadik alkalommal rendezték meg Pestszentlőrincen a kerítéskiállítást, melynek szervezői a kerület kortárs művészei és a Művelődési Ház. A szemet gyönyörködtető, színes alkotások megtekintése és a kiránduló időben kiváló családi kultúrális program mellett fontos szempont volt az újdonsült tehetségek felkeresése és bemutatása is.
Józsa Vica alkotása |
Schmidt Gabriella alkotása |
Talán nem épp a legjobb időpontbra esett ez a tradícióteremtő rendezvény, hiszen a legtöbben fejüket leszegve, méllyen a járdát bámulva siettek tovább "dolgukra", fel sem tekintve a kerítésekre akasztott alkotásokra, arra gondolva, hogy ez is valami kampányprogram. Szerény véleményem szerint ez szégyen és gyalázat! Szégyen, hogy az emberekből ennyire kiveszett a természetes kiváncsiság és az érdeklődés és igény, hogy észre vegye a körülötte zajló világot. És gyalázat, hogy egy fehér rendezvénysátorról máris a politika jut eszébe! Pedig sem idejébe sem energiájába nem tartott volna senkinek csak egy kicsit lassítani és séta közben csak rápillantani a képekre. Sajnálhatják, mert egy nagyon kellemes élményről maradtak le.
Arról nem is beszélve, hogy joggal kezdhetem azt hinni, hogy az ország vezető megebetgései közé sorolhatjuk a látással kapcsolatosakat is, mert aki nem vesz észre egy 5 méteres kiírást, még perifériásan sem, az menjen szemészhez, mert alapos a gyanú, hogy megvakult.
A képek elevenek, színesek, élettel teliek voltak!
A hangulat baráti, mondhatni családias.
A szervezők remélik, hogy jövőre még több művész érdeklődik a rendezvény iránt, ahol nem csak az ifjú, szárnyukat próbálgató tehetséget, hanem a művészeti életben már elismert alkotók is kiállítják képeiket. Az üdítővel pogácsás beszélgetések pedig leginkább egy író-olvasó találkozóhoz hasonlítanak, mely nem csak a hétköznapi járókelőnek, hanem az alkotás világába merült művésznek is kellemes kiszakadás a munka mókuskerekéből.
Schmidt Gabriella alkotásai |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése