Düh

Fúúú, hogy én most hogy feltudnék robbanni mérgemben! És könyörgöm innen tovább ne olvassa senki, mert muszáj lesz kiírnom magamból, mielőtt véletlenül még szándékosan megbántok vele vakakit!... 

Nem lehet igaz, hogy 2000 kilóméterről számon mer kérni a rokon, mint valami kajla tinit, amiért nem úgy akakult a program, a mi! programunk, ahogy mi! terveztük! És csakmert neki tudomása volt arról, hogy a hivatalos ügyintézést "rokon" látogatással egybekötve tennénk majd kellemesebbé, ami aztán meghíúsult, sőt, végül a konzulatusi időpontot is lekéstük a kitérő miatt, - ami szerintem igenis megérte! - hogy jön bárki ahhoz, hogy számon kérje ennek okát rajtam/rajtunk, felnőtt embereken? Hogy dühös vagyok-e? Az nem kifejezés! Nem fogok elnézést kérni, amiért jól éreztem magam! Világ életemben felelőségteljessen gondolkodtam, mindig is a "jó" kislány voltam, így hát sose tűrtem, hogy számon kérjenek, pláne nem olyan dolgokért, amik nem tartoznak másokra! Gyűlölöm, hogy vannak olyan emberek az életemben, akik azt hiszik, - komolyan, szent meggyőződésük - hogy megmondhatják mit tehetek és azt hogyan, vagy mit nem! És el is várják, hogy az úgy legyen! Mintha a tulajdonuk lennék! Engem ez mélységesen felháborít; hogy nem tisztelnek szuverén emberként! Basszus évtizedes bántások után, és/vagy annak ellenére, hogy már egy fedél alatt sem laktunk, a világ kb túloldaláról még mindig képes eképpen megkeseríteni egy egyébként csendes vasárnap délutánt! Komolyan, agyam eldobom. És mivel jólnevelt az ember nem akarja szándékosan megbántani ezeket a másokat, (mert mégis csak rokon) még akkor sem, ha nagyon rájuk férne már a kioktatás, hiába, ugyanis csak falra hányt borsó. A legnagyobb tapintattal elköltözik az ember, hanyagolja a telefon beszélgetéseket végül külföldre menekül, de még ott is utól éri ez a szarság!! 

És a hab a tortán, hogy már alig várják, hogy a világ visszatérjen a régi kerékvágásba és haza utazzunk meglátogatni őket...

Oké, kidühöngtem magam. És már a stratégia is meg van. Nem beszélek többé a terveimről ezeknek az embereknek... 

Jaaaj, ha innen nézem a dolgot, akkor végülis az én hibám volt. Basszus, megérdemeltem, amit kaptam.