Arra nincsenek szavak, amikor három év után végre hazajut az ember. Főleg nyáron, amikor minden olyan illatos, olyan intenzív mégis nyugodt. Három év már elég sok idő ahhoz, hogy homályba vesszenek dolgok, mint például a tömegközlekedés - mi, hova, merre - de még kevés idő ahhoz mindent elfeledj. Pont a határán van az elválásnak, amikor a honvágyat lassan felülírja az új élet és a régi életedből már csak a családdal töltött közös idő hiányzik, mert csak ők pótolhatlanok, minden mást már újra felépítettél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése