Mátrafüred

    Ismét Mátra gyöngyszemében pihenhetek pár napot. Imádom ezt a kis várost! Minden olyan nyugodt, az emberek nem sietnek, de ez csöppet sem hátráltatja a dolgok menetét. Nincs idegeskedés, mindenki kedves és udvarias.

Mivel csak pár napot maradok, nem habzsolom a látnivalókat, hogy legközelebbre is maradjon. Bár, amit eddig láttam, azzal ezerszer is beérem. Séta a csendes utcákon, a házak között megbújó fenyves erdőben, mókus les a parkban, ábrándozó csámborgás az erdőben...

Imádlak, imádlak Mátrafüred!

Tutátok, hogy Magyarország hegyei folyamatosan emelkednek? Tíz évente 1 mm-t. Ennek oka az, hogy az Afrikai kontinens szép fokozatosan halad észak felé. Nem újdonság, így volt ez már az idők kezdete óta... mármint, hogy a kontinensek vándorolnak :) És ezért lesznek egyre aktívabbak Európa vulkánjai. Az ük unokáim talán már megélik, hogy a Badacsony ismét aktív vulkán lesz.

"Szerelmessé tettél,
Nem én tehettem róla,
Vágyat ébresztettél,
S végig tudtál róla."

                           (Kosztolányi Dezső)

Ősz illatú hajnal

     Nosztalgikus érzésekkel keltett a hajnal. Az éjszakai esőtől víz illatú aszfalt keveredett, a már lehullott levelek édeskés aromáival és a kissé csípős levelő ősz hangulatot ébreszett bennem... nagyon mélyen szemhéjam alatt, valahol az álmok földjének határán talált meg ez az érzés. És nagyon jó volt így ébredni.

Ráckeve

Éjszakai ének

     Volt már olyan veletek, hogy hallottatok valamit, de olyan halk volt, hogy magatok is alig akartátok elhinni, hogy valóban halljátok? Így jártam az éjjel. A napi hőség úgy felhevítette a falalkt, hogy még éjjel kettőkor is csak ontották magukból a forróságot. A város sem csitult, pedig ilyenkor már aludni szokott. De nyáron másképp van ez is. Ilyenkor az emberek még kézenfogva andalognak a körúton, beszélgetnek, csókot váltanak és sétálnak tovább kézenfogva, miközben körülöttük még búg a város, mert más sem tud aludni. És ebben a tompa morajlásban, kínok között vergődve az ágyon véltem hallani egy énekes madarat. Valahol nagyon messze... de az is lehet, hogy itt a lakótelepen. Szinte belefájdult a fejem, annyira akartam jobban hallani mit énekel... olyan ritkán hallok ilyen szépet itt a városban. Hiányzik az erdő közelsége.

5 napi felhőtermés... nemsokára aratunk ;D

Szívem távoli darabkájának

Vágy vagy Szerelem?
Találkozunk valakivel és megérintjük egymás lelkét..
Vágy vagy szerelem?
Vagy a kettő ugyanaz? Persze, nem létezhet a szerelem vágy nélkül, de a vágy... nos az talán létezhet szerelem nélkül.
Találkozol valakivel, aki első látásra megmozdít benned valamit... Ha odáig eljutsz, hogy pár szót tudsz vele váltani, már tudod... Valami... valami visszavonhatatlan történt. A hangja, a ...mosolya, az érintése... Olyan... Milyen is? Édes? - Persze. De azon kívül? Ismerős! Bizsergető... Úgy érzed, azonnal felperzsel... Mi ez? Azt mondják csupán kémia. Meglehet, de az is lehet, hogy két lélek felismeri egymást, talán a távoli múltból. És szavak nélkül is megtörténik az, amit mással egy életen keresztül nem tudsz elérni. Értitek egymást. Csak egy pillantásból.
Hogy ez az érzés maradandó-e? Nem tudom. Hiszen sokszor ezek a találkozások nem többek, mint röpke érintések. Megérintjük egymás lelkét, és megyünk tovább, mert mennünk kell... Az érzés azonban megmarad, és olyan nehéz szabadulni tőle. Vágyunk a pillantására, érintésére, még, még, még...
Szerelem vagy vágy?
Tulajdonképpen lehet, hogy ez nem is érdekes. A lényeg, hogy nagyon jó megélni ilyen pillanatokat. Feledhetetlen.
 

 

 

(Dr. Czakó Éva )

  

Könyvecske

     Nem tudom nevezhető-e szerencsének, amikor az ember használt holmikat kap átbogarászásra. Olyan, mintha az Ecserire mennénk, azzal az "aprócska" különbséggel, hogy nem kell fizetnünk, ha megtetszik valami :) ...Jelentős különbség, de az érzés, a találás mámora, amikor a zacskó aljában rábukkanunk valami csodálatosra, az fantasztikus!

Ma abban a szerencsében részesülhetem, hogy könyvetet bogarászhattam kedvemre. Főleg szépirodalmi műveket, néhány éves bestsellereket és számomra egészen érthetetlen témájú szakácskönyveket. Most őszintén, vajon kinek lehet szüksége leírva látni, hogy hogyan kell megcsinálni a sonkás szendvicset, sajttal?! De akadt köztük más is; például egy picurka ajándékkönyv. Talán vannak, akinek még mond valamit az ajándékkönyv fogalma. Ezek kis idézetes vagy verses könyvecskék, amikkel meglephetjük barátnőnket, barátunkat, kedvesünket, rokonainkat... Egy kedves gesztus szimbóluma, de idővel csak porfogók lesznek. Gondolom ez a könyvecske is így járt. "Nagynyuszi" kapta "Kisnyuszi"-tól örök szerelmük emlékére. Nekem kissé giccses ez a kategóriájú iromány, de a könyvjelző egy izgalmas idézetnél nyitotta ki a könyvet. Továbbra is úgy tartom, hogy nem remélek, hanem hiszek a sorsban.

 

 

 

 

 

 

"Idő és tér hatalmas rejtelmei között érzem, ahogyan karod átölel, és már nem félek."

 

 

(Pam Brown)

Eső után

 

Megjelenésre várva

"Hajnal későn érkezett. Szellő már nem volt sehol mire a fény első sugarai felébresztették a nyári orgonákat. Forró, fülledt napnak nézett elébe. Simított egyet könnyed ruháján, és leült a földre. Megérezte, hogy nem fogja őt megvárni a lány. - A rakoncátlan. - jegyezte meg halkan, és azzal a lendülettel magához hívta... "

 

(részlet Kóté Zsolt hamarosan megjelenő könyvéből)

 

     Ízlelgessétek csak ezeket a szavakat. Egészen egyszerűek, valahogy mégsem hétköznapiak. Egy készülő könyv részeletét olvashatjátok, melyet az egyik közösségi portálon is nyílvánosságra hozott szerzője. Már az első részlet után lázban izzott a leendő olvasóközönség és a megjelenés hírét lesik, illetve a dedikálás idejét. Mert ugyan ki ne lenne büszke arra, ha egy kedves ismerősének sikerül az önkifejezés eme szép és irodalmi formáját megvalósítania?!

Szeretném már a kezemben fogni, forgatni, nézegetni és bele-bele olvasgatni, miközben sorban állok az aláírásomért :)

Micsoda kellemes izgalmak ezek a dolgos  mindennapok sűrűjében!  

 

 

Buddha tanításai Zsoló lovag szavaival

Nyerés – vesztés, dicséret – elmarasztalás, jó hírnév – rossz hírnév, öröm – fájdalom. E nyolc világi szél tartja forgásban a világot, s a világ e nyolc világi szél körül forog – így beszélt erről a Buddha a Páli kánonban. Amíg elvárások és félelmek határozzák meg életünket, nem vagyunk függetlenek, így a szenvedés mindig megtalál. Óvakodjunk ezért attól, hogy a nyolc világi dolog reményei és félelmei vezéreljenek.

Angyalföldi naplemente

Vers Mindenkinek

Tóth Árpád
Hajnali szerenád

Virrad. Szürkül a város renyhe piszka,
De túl, az enyhe, tiszta messzeségben
Új rajzlapját kifeszíti az égen
A hajnal, a nagy impresszionista.
Ezüst ónnal szeszélyes felhőt rajzol,
És álmodozva pingál enyhekéket,
S ragyogva tűzi az isteni képet
Az űrbe a hold, nagy rajzszög, aranyból.

 

A sötétség, az éji, rút csuha,
Lebomlik a fák törzsén nesztelen,
S borzong a jó hüvösben meztelen
Az erdő, az örök buja csuda:
Most, mielőtt pompás testét kitárja
Mindenkinek, nyújtózik hallgatag,
S várja, hogy a vén, dús kéjenc, a Nap
Aranyfésűt tűzzön nagy, zöld hajába.

 

De itt, a szűk utcák közé bezárva
A szürke hajnal szennyes és sivár,
Nagy, sárga szirmát elhullatta már
A lenge gázláng, az éj bús virága.
Itt-ott mered csak, s furcsán, betegen
Lobog a kétes és nehéz homályba
Egy-két borús fa, mint fakózöld fáklya,
Mely vakon leng a siket tereken.

 

Annuska, alszol? bús utcák során
A bús hajnalban járok egyedül,
S hogy vígasztaljon, halkan hegedül
Fantáziám, a magános cigány:
Erdőkkel, éggel, ajkad mosolyával
Hangfogózza dalát, míg ballagok,
Jó volna most megállni ablakod
Alatt egy édes, fájó szerenáddal.

 

A szívem adnám oda hegedűnek,
A szívem, melyből bú és vágy zokog,
Lopjon szivedbe enyhe bánatot
És kósza vágyat, mely árván röpülget,
Hogy szűz álmodban, halkan, édesen,
Nem is sejtve, hogy könny az, amit ejtesz,
Álmodban, mit reggelre elfelejtesz,
Sirasd el az én züllött életem.

 

Tököl

Pitymallik

Filmajánló: Gyönyör (Mutluluk)

Színes, magyarul beszélő, török filmdráma 2007-ből.

Főszerepben Özgü Namal (Meryem), Murat Han (Cemal) és Talat Bulut (Irfan).

A középkori szokások szerint élő török faluban kezdődik a történet, ahol megbecstelenítenek egy fiatal lányt. Bűnéért halállal kell megbocsájtást kérnie istenétól és lemosnia a családnak okozott szégyent. Mivel életereje erősebb, mint hogy önmaga által vessen véget annak, a katonaságból hazatérő rokonát bízzák meg a feladattal. Az utolsó pillanatban azonban kételye támad és elmenekül a lánnyal. Utuk során találkoznak egy egyetemi professzorral, aki hajós kapitányként keresi önmagát a tengeren. Felkarolja a fiatalokat, miközben titkolt érzéseik összekovácsolódnak.

A múlt árnyékai elől menekülve pedig végül fény derül az erőszaktevő kilétére.

A film óvatosan betekintést ad a muzulmán vallásiélet hétköznapjaiba, miközben reményt sugall és felvilágosultabb pozitív gondolkodást a két fiatal számára. 

Szép film. Megtalálta azt törékeny és nehezen bemutatható kényes egyensúlyt, amely vallási tradíció és az emberi egyenlőség eszméje között húzódik és borotva élen táncol.

Talat Bulut (Ifran(, Özgü Namal (Meryem) és Murat Han (Cemal)