Megválnék pár régi könyvtől. Ezért most összeírom őket és beszámozom, hogy könnyebben áttekinthető legyen az állomány. Bár nem sietek vele és nem is kapkodtam, egy kupac mégis kereket oldott az ölemből A-ból B-be menet. V.G. Jan Batu kán című regénye a következő oldalon nyílt ki:
"Gonosz éjszaka
Hová való vagy, délceg, hős legény?
Mely föld szült téged, mely horda nevelt?
Mily nevet kaptál, mikor megszülettél?
Ki volt atyád és mi az ő neve?
Régi históriás ének
Este már tombolt a zivatar.
Az Itil háborgott, a hullámok dühösen csapódtak a meredek partokon. Szél rázta a sátrakat, mintha a folyamba akarná dobni őket. Az eső patakokban zuhogott a tatár táborra.
A harcosok a kialudt tábortüzeknél dideregtek, és átkozták a gonosz uruszut manguszokat, akik hideget és vihart küldtek rájuk.
A sátrak hidegek, nyirkosak, komorak lettek. A felső sátorlapokra nemezpokrócot borítottak. A mécsesek pisla lángja minden szélrohamra megrebbentek. Hosszú, remegő árnyak hullottak a falakra. (...)"
Megtetszettek ezek a sorok. Engem valahogy az idei nyár heves záporaira emlékeztetnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése