Mit elköltöztünk, elmenekültünk Hartlepool-ból. Mégis vannak dolgok, amik miatt visszahúz a szívem. Legfőképp a barátok és a tenger; a végeláthatatlan és nyugodt tengerpart. Ami igaz, itt is van nem messze tőlünk, mégis más; nekem túl zsúfolt. Nem hittem volna, hogy hiányozni fog, de felmérve a jelenleg elérhető lehetőségeimet, bizony jól esett visszatérni a megszokott partszakaszokhoz. Plusz csodálatos idő volt a kimozduláshoz. A szirtek látványa, a tiszta sós pára és a víz édes hínáros illata összevethetetlen a folyótorkolat hajódokkjainak mocsaras halszagával.
Sokmindenre fényderült az emlúlt hetekben. Többek között arra, kik is az igazi barátok. Mert megtévesztő azt hinni, hogy azok akik évtizedek óta a közelünkben vannak és úgy véljük ismejük őket… de vajon tényleg azok-e, akiknek gondoljuk. Nem biztos hogy a barátaink. Lehet hogy csupán sorstárs, mint az egyetemi évfolyamtársak, kollégiumi szobatársak vagy azok, akik életünk járulékos hozzátartozói, mint például a rokonok. Mert hiába fűz hozzájuk szorosabb vérszerinti kötelék, ha nem bízhatok bennük. Azt hiszem ezzel az újrafelismeréssel megtanultam a leckét. Barát az, aki függetlenül az együtt töltött időtől mély benyomást tesz ránk, így tehát lehet az egy átbeszélgetett éjszaka is. Olyan személyiség, aki pozitív irányban motivál, kimondatlanul is jó hatással van ránk, akiben emiatt megbízunk és bizalmunkba avatjuk és őszinte velünk. Mindez pedig kölcsönös, de ami a legfontosabb hogy sose ártana nekünk szándékosan. Sokáig azt hittem a tettek fontosabbak, de 2000 km-re az eddig ismert életemtől ezek a tettek már nem olyasfélék, hogy átugrasz hozzám felvidítani, ha úgy érzed pocsék napom volt, vagy tele a hócipőm és kiszakítasz a megszokottból egy városi sétával. Ezek átalakultak; megvannak még, csak kicsit másképp, lelki síkon. Rámírsz vagy felhívsz hogy itt legyél velem. Vagy csak gondolsz rám, mert megérzem és tudom, hogy itt vagy velem. Ez felértékeli a baráti kacsolataimat és örömmel mondhatom van belőlük jópár. Igaz szerteszét a nagyvilágban, de vannak, úgyhogy boldog vagyok, hogy ezt újra tisztán látom és nekem most több nem is kell.






