Egy esős szombat reggel :)

Nálam így indul az idei év első esős szombat reggele :)
Apu-féle almás pite és cappuccino

Péntek 13

     Mit nekem babona?! Általában a legszerencsésebb napjaim közé tartozik. De azért vannak dolgok, amiket nem árt betartani, már csak a mihez tartás végett. Fa asztalon alulról háromszor lekopogom a jövőre vonatkozó dolgokat, nehogy másként süljenek el. Ha kiborul a só, akkor is biztosra megyek, én ugyanis mindkét vállam felett átdobok egy csipettel nehogy veszekedés legyen. Ha zöld Trabantot látok, elmondom a "mágikus" versikét, kívánok valamit és megnyugszik a lelkem, hogy minden utamba vezérelt szerencseforrás lehetőséggel megpróbáltam élni. Csak a fekete macska lóg ki a sorból. Nem adok gázt, ha az úton egy átmegy előttem; de talán épp ezért nem történt még semmi baj :)

"Peugeot" cica

Vers Mindenkinek

Petőfi Sándor

ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.


(Erdőd, 1848. november 17–30.)

A boldogság keresése

     Hosszú volt ez a nyár. Sok minden történt, jó és kevésbé jó is. Igyekszem távolabbról, kívülről szemlélni életem történéseit, mert mint mondják minden csak nézőpont kérdése. Így hát nem panaszkodom. A megmérettetések, amiken túl vagyok csak a célhoz vezető út darabkái. És hogy mi a cél? Mindenkinek más. Ha általánosítanom kellene, talán azt felelném: rátalálni egy útra, melyen végig tudok menni, és halálom előtt őszintén úgy gondolni, mindent megtettem a boldogságomért. Boldogság... A boldogság áldozatokkal jár. Megbánással és talán felesleges lemondásokkal. Néha ellenszegüléssel a természet akaratával szemben.
A boldogság keresés néha kétségbeejtő útvesztőjében azért vannak bátorító megállók is. Ezek azok a kivételes pillanatok, amikor ránk talál a tökéletes boldogság. De csak egy pár pillanatra tudhatjuk magunkénak, mert ez egy olyan állapot, melyet halandó ember csak rövid ideig birtokolhat. Ilyenkor megáll az idő és a szívünkbe a tökéletes béke érzése költözik.

Mindenkinek mást jelent boldognak lenni. Tényleg így volna? Nincs egy közös nevező e téren?
Mit jelent boldognak lenni?

Úgy érzem, én már egészen mélyre sűllyedtem, és beérem egészen apró dolgokkal is. Ez persze nem biztos, hogy baj, de felmerül bennem a kérdés: tényleg lejjebb kell adnom? Boldoggá tesz például, ha a régi ismerőseim nem tagadják meg magukat előttem és rám köszönnek az utcán. Vagy ha észre veszek valami különlegeset, amit más nem biztos, és az még mosolyt is csal az arcomra. Egyszer láttam hóesésben rózsaszínnel virágzó gesztenyefát; hortyogva ébredő és többször visszaalvó kismadarat egy faágon...

Mintha többféle boldogság létezne. Már mint maga az érzés ugyanaz, vagy legalább is nagyon hasonló, csak a színtér és a kialakulási szint eltérő. Olyasmikre gondolok, mint "hétköznapi" boldogságok, "kapcsolati" boldogságok, "életút" boldogságok. Mindegyik lelkünk más és más területét érinti meg, ezért nehéz is lenne közöttük párhuzamit vonni. Nem az mondom, hogy vannak kisebb és nagyobb boldogságok, inkább fordítva, boldogságot már egészen kis dolgoktól is érezhetünk; a figyelmességtől az elcsent pillanatokon át, egészen az elért sikerek öröméig.
De mi van olyankor, amikor valaki valamelyik téren hiányt érez, űrt az életében? Meg kell-e próbálnunk felkutatni és pótolni azt, vagy bízzunk a gondviselésben és abban, hogy amint készen állunk rá, megkapjunk a nekünk kijáró boldogságot?    

Az Ég kékje

Kékestető

"Pött kukorica" ?

Mátrafüred

     A Mátra hegység déli oldalán fekvő, a Kékestől délnyugati irányban található Mártafüred már a 14. század óta lakott terület. A település határában a Somor- és a Csatorna-patakok között a 471 méter magas Benevár-bérc déli végénél találhatóak az egykori Bene vár romjai. A vár nevét feltehetően Bene vitézről kapta, aki Árpád fejedelem Edömér vezérének unokája volt, aki pogány földvárat épített a bércen. A tatárjárás idejében elpusztult várat Csobánka ispán épített újjá kőből és nemzetségének székhelye is lett. A 14. század elején ez volt az egész Mára vidékének legkorszerűbb erődítménye. 1327-ben a Csobánka család birtok fosztottá vált és a vár tulajdonjogát a Szécsényi család őse, Tamás ispán kapta meg. 1424-ben Albert király kaparintotta  meg, aki 1438-ban a Rozgonyiaknak adományozta. A várat eltehetően a közi husziták pusztították el a 15. században.

Az első írásos emlékek 1301-ből származnak Bene faluról. Még az 1713-as pestis járvány is elkerülte, így a Bene-patakon épült posztóverő kallómalmok tették virágzó iparterületté. A nagy hírnévnek örvendő benei posztó azonban már nem tudta felvenni a versenyt a gyáriparral, s a 19. század második felére teljesen elnéptelenedett. 

Újabb fellendülését a turizmus elterjedésének köszönhette. 

Mai nevét 1893-ban kapta hideg vizű fürdőjére utalva, mely abban az évben nyitotta meg kapúit. 

     A Mátra növény- és állatvilága számos gyöngyszemmel kedveskedik a természeti szépségek és ritkaságok iránt érdeklődőknek. Összefüggő erdőit cserjések, irtásrétek, kisebb-nagyobb tavak és lápok teszik változatossá. A közel 45 hektáros erdeiben főként az őshonos lombhullató tölgy, cser, bükk és gyertyán fajták dominálnak. Illetve Galyatető térségben sajátos színfoltot jelent a Magyarországon egyedülálló telepített fenyves.
Botanikai szempontból is számos kiemelkedő területtel büszkélkedhet. Parád, Somhegy, Várhegy, Hársas-kő, Kékes-tető, Disznókő vonulat északi lejtője, parádfürdői Hegyes hegy, gyöngyösi Sárhegy, siroki Darnóhegy.

Fakopáncs

Állatvilága a középhegységek faunájához hasonlóan igen gazdag. Legjellemzőbb emlősei a szarvas, őz, vaddisznó, mufflon, róka, vadmacska, nyuszt, nyest, borz, mókus és pele-félék.
Madárvilága fajokban rendkívül gazdag ez a térség és számos ritka madárfaj fészkelőhelye is. Ilyenek például az uhu (Mátraballa, Bodony), kánya (Mátraballa, Parád), holló (Mátraszentimre, Recsk), császármadár (Sirok, Parád, Parádsasvár), kerecsensólyom, vándorsólyom (Mátraballa).

Turista jelzés

     Az erdő turisztikai célú felhasználása már a múlt században megkezdődött és mára több, mint 460 km hosszúságú jelzet turistaút épült ki, közte az országos kék túra útvonal Pásztótól Verpelétig tartó szakasza

Turista útjainak nagy része a "bakancsos turizmus" kedvelőinek nyújt lehetőséget, de ökoturisztikai tanösvényeinek és kerékpártúra útvonalainak száma is folyamatosan gyarapszik.

Vizekben aránylag gazdag hegység a Mátra. Geológia felépítésének köszönhetően több, mint 360 kisebb forrás, számos időszakos patak, illetve természetes és mesterséges állóvizek adnak otthont a vízi- és víz közeli élővilágnak.

Hegyoldalban csörgő patak az ösvény mellett

A kirándulások és a fürdőzés kikapcsoló élménye mellett számos extrém sportágat is kipróbálhatnak az érdeklődők. A település egyik (és talán legfőbb) bevételi forrása a manapság olyan divatos és közkedvelt céges rendezvények számára újra életre keltett táborokban megrendezésre kerülő különböző csapatépítő tréningek.

     Ez a csöppke település igazi béke sziget és kincses kamra a természeti értékeket kedvelők számára. Akár gyalog, kerékpárral vagy lóháton is barangolják be a környéket, biztosíthatok mindenkit, hogy páratlan élményekben lehet része az év minden időszakában.
Kertvárosias jellegű utcáin sétálva nem telt el úgy öt perc, hogy ne valamilyen ritkán látott, különleges madár repült volna el mellettem az egyik fáról a másikra. Járdáit magas platánok, nyáron illatoshársak és ősszel színes juharfák övezik végeláthatatlan hosszan. A főteréhez tartozó park pedig inkább arborétum, mint sétatér. Csodálatosan kitalált virágágyásainak összetétele harmónikus színfoltja a tágas, selymes fűvel benőtt térnek. Gesztenye ligete pedig az egyik legkultúráltabb kutyafuttató is egyben, amit valaha láttam. Még a park mellett közvetlenűl húzódó, áthaladó út autós forgalmának zaja sem korlátozza a piheni vágyókat.
Különlegességként megemlítem a kis fenyőerdőt, amely oázisként bukkan elő a lombos fákkal övezett házak között és szálas törzs rengetegével tökéletesen elüt a környék megszokott látképétől. Aki türelmes megpihenhet lábaik között egy padon és lesheti a mókusokat. 

Én nagyon jól éreztem magam. És ez nem csak a hely szépségének volt köszönhető, hanem az ott élő emberek kedvességének, vendégszeretetének és segítőkészségének.