Megjelenésre várva

"Hajnal későn érkezett. Szellő már nem volt sehol mire a fény első sugarai felébresztették a nyári orgonákat. Forró, fülledt napnak nézett elébe. Simított egyet könnyed ruháján, és leült a földre. Megérezte, hogy nem fogja őt megvárni a lány. - A rakoncátlan. - jegyezte meg halkan, és azzal a lendülettel magához hívta... "

 

(részlet Kóté Zsolt hamarosan megjelenő könyvéből)

 

     Ízlelgessétek csak ezeket a szavakat. Egészen egyszerűek, valahogy mégsem hétköznapiak. Egy készülő könyv részeletét olvashatjátok, melyet az egyik közösségi portálon is nyílvánosságra hozott szerzője. Már az első részlet után lázban izzott a leendő olvasóközönség és a megjelenés hírét lesik, illetve a dedikálás idejét. Mert ugyan ki ne lenne büszke arra, ha egy kedves ismerősének sikerül az önkifejezés eme szép és irodalmi formáját megvalósítania?!

Szeretném már a kezemben fogni, forgatni, nézegetni és bele-bele olvasgatni, miközben sorban állok az aláírásomért :)

Micsoda kellemes izgalmak ezek a dolgos  mindennapok sűrűjében!  

 

 

Buddha tanításai Zsoló lovag szavaival

Nyerés – vesztés, dicséret – elmarasztalás, jó hírnév – rossz hírnév, öröm – fájdalom. E nyolc világi szél tartja forgásban a világot, s a világ e nyolc világi szél körül forog – így beszélt erről a Buddha a Páli kánonban. Amíg elvárások és félelmek határozzák meg életünket, nem vagyunk függetlenek, így a szenvedés mindig megtalál. Óvakodjunk ezért attól, hogy a nyolc világi dolog reményei és félelmei vezéreljenek.

Angyalföldi naplemente

Vers Mindenkinek

Tóth Árpád
Hajnali szerenád

Virrad. Szürkül a város renyhe piszka,
De túl, az enyhe, tiszta messzeségben
Új rajzlapját kifeszíti az égen
A hajnal, a nagy impresszionista.
Ezüst ónnal szeszélyes felhőt rajzol,
És álmodozva pingál enyhekéket,
S ragyogva tűzi az isteni képet
Az űrbe a hold, nagy rajzszög, aranyból.

 

A sötétség, az éji, rút csuha,
Lebomlik a fák törzsén nesztelen,
S borzong a jó hüvösben meztelen
Az erdő, az örök buja csuda:
Most, mielőtt pompás testét kitárja
Mindenkinek, nyújtózik hallgatag,
S várja, hogy a vén, dús kéjenc, a Nap
Aranyfésűt tűzzön nagy, zöld hajába.

 

De itt, a szűk utcák közé bezárva
A szürke hajnal szennyes és sivár,
Nagy, sárga szirmát elhullatta már
A lenge gázláng, az éj bús virága.
Itt-ott mered csak, s furcsán, betegen
Lobog a kétes és nehéz homályba
Egy-két borús fa, mint fakózöld fáklya,
Mely vakon leng a siket tereken.

 

Annuska, alszol? bús utcák során
A bús hajnalban járok egyedül,
S hogy vígasztaljon, halkan hegedül
Fantáziám, a magános cigány:
Erdőkkel, éggel, ajkad mosolyával
Hangfogózza dalát, míg ballagok,
Jó volna most megállni ablakod
Alatt egy édes, fájó szerenáddal.

 

A szívem adnám oda hegedűnek,
A szívem, melyből bú és vágy zokog,
Lopjon szivedbe enyhe bánatot
És kósza vágyat, mely árván röpülget,
Hogy szűz álmodban, halkan, édesen,
Nem is sejtve, hogy könny az, amit ejtesz,
Álmodban, mit reggelre elfelejtesz,
Sirasd el az én züllött életem.

 

Tököl

Pitymallik

Filmajánló: Gyönyör (Mutluluk)

Színes, magyarul beszélő, török filmdráma 2007-ből.

Főszerepben Özgü Namal (Meryem), Murat Han (Cemal) és Talat Bulut (Irfan).

A középkori szokások szerint élő török faluban kezdődik a történet, ahol megbecstelenítenek egy fiatal lányt. Bűnéért halállal kell megbocsájtást kérnie istenétól és lemosnia a családnak okozott szégyent. Mivel életereje erősebb, mint hogy önmaga által vessen véget annak, a katonaságból hazatérő rokonát bízzák meg a feladattal. Az utolsó pillanatban azonban kételye támad és elmenekül a lánnyal. Utuk során találkoznak egy egyetemi professzorral, aki hajós kapitányként keresi önmagát a tengeren. Felkarolja a fiatalokat, miközben titkolt érzéseik összekovácsolódnak.

A múlt árnyékai elől menekülve pedig végül fény derül az erőszaktevő kilétére.

A film óvatosan betekintést ad a muzulmán vallásiélet hétköznapjaiba, miközben reményt sugall és felvilágosultabb pozitív gondolkodást a két fiatal számára. 

Szép film. Megtalálta azt törékeny és nehezen bemutatható kényes egyensúlyt, amely vallási tradíció és az emberi egyenlőség eszméje között húzódik és borotva élen táncol.

Talat Bulut (Ifran(, Özgü Namal (Meryem) és Murat Han (Cemal)