Szent Iván éjjele

     A nyári napforduló, nyárközép napja vagy tűzünnep már ősidők óta jelentős esemény. A régidőkben, amikor az ember még mágikus összhangban élt együtt a természettel, e nap eseményei a Napot próbálták támogatni a sötétséggel vívott harcában. Éppen ezért a legtöbb szokás kapcsolódik a tűzhöz, melynek mágikus erőt tulajdonítottak.

Ma ismert nevét csak később kapta Keresztelő Szent Jánosról. A magyar nyelvben az Iván név a Jánosból alakult át (Joann-Jovan-Ivan). Noha a nyári napforduló június 21-én van, mi mégis 24-én, János napján ünnepeljük. Ennek oka a julianus naptár bevezetése előtti naptár sajátossága és a tényleges naptári évek közötti különbség.
A kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan háttérbe szorult. Ennek ellenére megőrízte mágikus mivoltát, melyet a tűz jelenlétének köszönhetett. A tűz szimbolizálja a világosságot, tisztaságot, egészséget, szenvedélyt, szerelmet, termékenységet, életerőt, örök megújulást. Európa szerte számos szokás kapcsolódik ehez a naphoz. A mágikus praktikáktól bőséges termést, gyermekáldás vagy a szerelem eljövetelét remélték. A tűznek és a füstnek nagy szerep volt a rontás, a gonosz és a balszerencse elűzésében. Szokás volt égő fákjákkal körbe sétálni a földeket, tűzkereket készíteni, amit egy magaslatról gurítottak le, vagy örömtüzet gyújtani, melyet körbetáncoltak.

      Ezt a napot különösen alkalmasnak tartották a jövendőmondásokhoz.  

Karcagon és Kéthelyen például a Szent Iván-nap előtti kakukkszó olcsó, az utána való drága gabonát jósolt.  És bőven akad még az ehhez hasonló jövendölésekből:
"ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sült almát ehetünk".

A palóc lányok este, miután kialudt a tűz, a kender fölre menetek és leheveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letiport kender feláll, az egy éven belül férjhez fog menni.

Abaúj-Torna megyében a fiatal házasok 13 szem parazsat tettek egy fazékba, amit az asszony a magasba hajított, és ha egy szem parázs sem esett ki, akkor boldog családi életre számíthattak.
     Svédországban egy bizonyos mérges gombát dobáltak a tűzbe, ami megtörte a manók és más természetfeletti lények hatalmát, amellyek a néphit szerint ezen az éjszakán a legaktívabbak. Úgy tartották, ezen az éjszakán megnyílnak a hegyek és a föld mélyének lakói elözönlik a föld felszínét. 

   

A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány. Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, majd elhervad. De aki keresve-keresetlen mégis rátalál, az érteni fogja az állatok nyelvét és megtalálja a földbe rejtett kincseket. A szatmári Sárközben úgy hitték, hogy még a füvek és fák beszédét is megérti az ilyen ember. A párfány virágát és magját egyébként láthatatlanná tévő varázsszernek tartották. Még Shakespeare IV. Henrik című darabjában is találunk rá utalásokat: "páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk". Azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány magját, mert a bimbó fakadását kísérő fuvallat mágikus álmot bocsájt az emberre. De van ahol úgy tartják, hogy egy madár vagy maga az ördög szakítja le a virágot rögtön kinyílása után, nehogy rossz kezekbe kerüljön.
     Egy másik hiedelem szerin, az ezen az éjszakán meztelenül szedett gyógynövények különleges gyógyító hatással rendelkeznek. A természet minden erejét felhasználták a rontások elkerülése érdekében.
     Ez a szerelmesek és szerelemre vágyók éjszakája is. Cseh hagyomásnyok szerint a szerelmesek egy-egy csokrot dobnak át egymásnaka  tűz fölött, majd a tűz elaludtával háromszor átugorták a parazsat ezzel biztosították közelgő házasságukat, valamint a lázzaljáró betegségek elkerülését egy éven keresztül.
Íme néhány szerelmi babona:
Gyertyavarázslat: karcold bele egy piros gyertyába a hőn áhított férfi nevét, egy fehérbe pedig a sajátodat. Gyújtsd meg először a fehér gyertyát, majd ennek lángjával a pirosat. A két gyertyát egymás mellé téve égesd végig.
Jóslás: tegyél forrásvizet egy fém edénybe. Gyújts meg egy piros gyertyát, majd cseppents 24 csepp viaszt a vízbe. Figyeld meg, milyen betűket adnak ki a vízbe érő viaszcseppek, s az jövendőbelid nevének kezdőbetűit rejtik.
Hiedelem: a Szent Iván-éji tűz hamuja termékenységtalizmán. Az a fiatal pár, amelyik ezt összegyűjti és egy kis zacskóban nászágyuk fölé akasztja egy éven belül gyermekáldásra számíthat.
Azok a szerelmesek, akik ezen az éjszakán a tengerben együtt mártóznak meg, örökké együtt is maradnak.
Álom fejtés: Szent Iván éjszakáján a legpontosabb jósló álmok jönnek. Vagyis érdemes ilyenkor figyelni rájuk.
Csókolózni : rosszat jelent, általában hűtlenséget
Tüzet látni vagy gyújtani: új szerelem közeledése
Füstöt látni: gyorsan véget érő szerelmet jelez
Szeretkezni: kellemes meglepetésben lesz részed
Kútból vizet inni: őrült vágyaid valóra válnak
Meztelenkedsz: kiderül a titkod
Kályhában tüzet gyújtani: gyermek utáni vágy.

 

     Noha napjainkra divatja múlt lett az efféle misztikus ünneplés, a titokzatosággal körüllenget éjszakát egész este tartó vigasságokkal, tábortűzzel vagy lapmionos maskarás bálokkal fűszerezve tiszteljük meg, a magunk huszadik századi módszereinkkel.
Számos kúlturális eseményt: színházi előadásokat, koncerteket és furcsa versenyeket tartanak ezen az éjszakán az ország számos városában. Ezek közül kiemelném a legfurábbat, amit eddig olvastam, méghozzá a szombathelyi Szentivánéjji Vigasságok "Furcsa pózok versenyét". Ehhez képeket sajnos nem tudok mellékelni, úgyhogy egyszer
el kell menni és ki kell próbálni :)