Vajon hányan mondhatják el magukról, hogy két szalagavatójuk volt? És azt, hogy mind a két fél oldaláról részt vehetett egy ilyen eseményen?
Az általános iskola után egy évig szakközépbe jártam. Ezért nagyon örültem, amikor meghívtak a szalagavatóra, hiszen ők voltak az én első középiskolai osztálytársaim. Azt azonban meg kell említenem, hogy abba az iskolában, az érettségi után tanulható szakma miatt főleg lányok jártak. Már nem emlékszem pontosan hogy harminchat-nyolc vagy negyvenketten lehettünk, de csak három fiú járt a mi osztályunkba, hiába voltunk általános tagozat, szakmai tantárgyak nélkül. Ez a fiú hiány, illetve az akkori hajhosszam eredményezte azt az elképesztő ötletet, hogy egy kicsit másképp vegyem ki a részem a mulatságból. Én ugyanis frakkban feszítettem kedves barátnőm oldalán. Hatalmas poén volt! Már a felkészülés is mókás volt. A tánctanárt annyira nem lepte meg a dolog, de hogy nyúlt a képe a ruhakölcsönzős nőnek, amikor nem habos-babos báli ruhát kértünk a méretemben. A legnagyobb vicc az egészben mégis az volt, hogy aki nem ismert, az tényleg azt hitte, hogy fiú vagyok.
Egy évvel később ismét táncot tanultam, de akkor már az alkalomhoz illő, csodaszép első bálozós ruhát viseltem. Különlegesen szép este volt.
Az általános iskola után egy évig szakközépbe jártam. Ezért nagyon örültem, amikor meghívtak a szalagavatóra, hiszen ők voltak az én első középiskolai osztálytársaim. Azt azonban meg kell említenem, hogy abba az iskolában, az érettségi után tanulható szakma miatt főleg lányok jártak. Már nem emlékszem pontosan hogy harminchat-nyolc vagy negyvenketten lehettünk, de csak három fiú járt a mi osztályunkba, hiába voltunk általános tagozat, szakmai tantárgyak nélkül. Ez a fiú hiány, illetve az akkori hajhosszam eredményezte azt az elképesztő ötletet, hogy egy kicsit másképp vegyem ki a részem a mulatságból. Én ugyanis frakkban feszítettem kedves barátnőm oldalán. Hatalmas poén volt! Már a felkészülés is mókás volt. A tánctanárt annyira nem lepte meg a dolog, de hogy nyúlt a képe a ruhakölcsönzős nőnek, amikor nem habos-babos báli ruhát kértünk a méretemben. A legnagyobb vicc az egészben mégis az volt, hogy aki nem ismert, az tényleg azt hitte, hogy fiú vagyok.
Egy évvel később ismét táncot tanultam, de akkor már az alkalomhoz illő, csodaszép első bálozós ruhát viseltem. Különlegesen szép este volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése