Hóvirágaim :)

Faágak körgyűrűje

Láttatok már ilyet?

Mintha a fa ágai szabályos körbe fognák a lámpa fényét!
Félelmetes, ugye?

Délutáni séta

     A Thököly úton, a Bosnyák tér felé ballagva a 151. házszám előtt, a Forradolom téren azt csipogták a rigók, hogy itt a tavasz. És valóban, a kellemesen enyhe időt a vizes föld illatú lenge szellő fűszerezte és keltett megmondhatatlan bizsergést, az egyre vékonyabb kabátok alatt lapuló változásra áhítozó szívekben. A pillanat varázsát csak emelte, a szinte kéznyújtásnyi magasságban landoláshoz kivilágított sűllyedő utasszállító gép közelsége. Az alkonyati szürkületben fakó sárga napnyugat világította meg a Thökölyi úton sorfalként égfelé törő fák még kopár csúcsát. Nehéz szívvel szállok fel a buszra és indulok haza. Maradtam volna még egy kicsit.   

"Téli" madáretetés

Min gondolkozzam?

     Vannak dolgok, amiken nem éri meg gondolkozni, mert akármennyi időt is fordítunk rá, okosabbak nem leszünk tőle. Arra jók, hogy beszédbe elegyedjünk másokkal, vagy egy jó bor mellett kellemes társalgást folytassunk, megismerve ezzel mások gondolatait, világnézetét. Így tehát egyfelől hasztalan, másfelől hasznos fogalmak ezek. Ilyenek; az élet értelme, a szerelem vagy a vers.

Nem is olyan régen rátaláltam egy oldalra, amely egyfajta irodalmi társalgó. Bár még nem ismertem ki teljesen a működési elvét, arra rájöttem, hogy az intellektuális okfejtegetések mellett kortárs alkotók által feltőltött különböző művészeti alkotásokban is gyönyőrködhet az ember, a versektől kezdve a prózán át, egészen a festészetig.

Csemegézzetek :D

 

Görbe Kör:

www.gorbekor.hu



 

Rád gondolok

Rád gondolok

Elveszett vagyok,
ha nem láthatlak,
tiszta szemű
józan eszű
csillagok.

Magányos vagyok,
ha égtengert látva
nem tudom
merre is
vagyok.

Szerelmes vagyok,
ha szemükbe nézve
nagyon messze
Terád
gondolok.

Szomorú vagyok,
hogy lelkem mélyén
féltve titkolt
érzést
bújtatok.

Hajnal

Hajnal

 

Felmenni a tetőre... nekem más nem jutott,

Felmenni a tetőre, másra gondolni sem tudok.

Erre ébredtem már, hogy őrjöng kint a hajnal,

vibrál, tombol, bizsereg és beint egy kalappal.

"Ez a jussod, tétova!", hogyha nem igyekszel,

és az orrod előtt ordítozva ébred fel a reggel.

Ennél szebben nem is hírdethetné mivoltát,

"Én az idő vagyok!", lemaradsz, ha ma is bealudtál.

Lágyan kék az égen szellő, s bárányfelhőt kerget,

apró ezüst fodraival játszik fent a felleg.

Láttam mindezt, láttam, de lemaradtam mégis,

valahogy ólom járta lábam törte szívembe a kést is.

Mire megérett a gondolat, hogy hatalom van nálam,

inamba szállt bátorságom, hogy a tetőre felmásszak.

Kék égboltnak tengerén most rojtos felhők úsznak,

de nélkülem úgy érzem, egyszerre vidámak és búsak.

Vannak ők nélkülem is, egy egész országnak búgnak,

szépséges reggelt köszönni nekem ma mégsem fognak.

 

2014. január 13.