2021. március 17., szerda

Napi "ezen gondolkodthattok"- avagy a színek misztériuma

 Micsoda blődség! 

A non-stop készenkét és a folyamatos kialvatkanság okozta kimerültségemben eljutottam arra a pontra, hogy tényleg már magamat sem ismerem...

Egy olyan tök egyszerű kérdesre, mint hogy: mi a kedvenc színed, az emberek többsége képes választ adni. Vagy hogy kutya vagy macska párti-e. De nekem, őszintén bevallom, fogalmam sincs. Mindkettőt másért szeretem.

Azon gondolkozom, egyáltalán mi köze ezeknek a kérdéseknek az önismerethez. Talán jobban megértem magam, ha tudom melyik a kedvenc színem? Vagy ez segít felismerni a határaimat, beismerni a hibáimat vagy könnyebben elfogadnom azt, amin változatni nem tudok?

Ez ugyanolyan kérdés, mint hogy mi a kedvenc ételed. Éppen mi? Mert ugye időnként az ízlés is változik. Uborka, nem uborka. Paprika vagy paradicsom. Vaj vagy margarin...


... Hát jól van, had idézzem fel, amire még emlékszem. A legelső kedvenc szímen a mohazöld volt. Ez elég sokáig, gimi végéig kitartott. Bár akkor már a feketét részesítettem előnyben. Bevallásom szerint azonban a kedvencem akkortájt a lila volt. Édesapám ballagásomra ennek okán egy lila köves gyűrűvel ajándékozott meg. Mindig is imádtam benne, hogy ügyel a részletekre. Ő azon kevés férfiak egyike, aki ismeri a "virág-nyelvet" és alkalmazza is. Úriember módjára nevelt bennünket a húgaimmal. Minden alkalomra kaptunk virágot, amikor csak lehetett, gondosan megválogatva annak fajtáját, színét és számát. 

Aztán, hogy folytassam a sort, bejött a képbe a türkiz és felnőttem a fehérhez. Valamint, szerencsére még időben rájöttem, hogy a barna nem is áll jó és hogy a szürke engem kövérít. 

Egy időben sokat betegeskedtem és a melegebb, vidámabb színek tetszettek, mint a téglavörös, narancssárga és piros. Ez utóbbiról azt tartják a nőiesség oltalmazó színe.

Minden színt szeretek. De más kérdés, hogy mire szeretem. Például szerintem a legvidámabb szín a sárga. Imádom a napsárgát a nappali falán, szeretem a napraforgóban, de ruhában hordani nekem nem áll jól. Még annak ellenére sem, hogy barna a hajam.

Nem álhatom a kirívó, rikító, feltűnő színeket, mégis szeretem a a pirosat. Szeretem a lakásban, textíliákon, kiegészítőkben és bátran viselem is. Úgy érzem erősít.

Ha el akarok bújni, semleges kenni, akkor kéket, kékes-zöldet viselek, mert megnyugtat.

Azt gondolom ezek mindenki számára egyértelmű, letisztult dolgok, szokások. Miért is kéne egyet közülük előnyben részesítenem? Mindet szeretem. Mind részei az életnek, máskor és máshogyan, éplen ezért nem kiragadhatóak külön jellemzőként.

És Neked, mi a kedvenc színed? 

2021. március 16., kedd

Kis keddi melankólia

Honvágyam van, most úgy igazán. A tavasz illata... hangjai... a jóidő érkezésének várakotással teli hangulata... az a bensőt is szétvető bizsergés... a folyton meg-megújuló fáradhatatlanság érzései keritettek hatalmukba. Nehéz a szívem. Hiányoznak a régóta jól ismert dolgok, emberek, a hegyek. Elmúlik majd, tudom. Mindig elmúlik idővel. 

2021. március 15., hétfő

Vers Mindenkinek

"Petőfi Sándor: A nép nevében


Még kér a nép, most adjatok neki!

Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,

Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?

Nem hallottátok Dózsa György hirét?

Izzó vastrónon őt elégetétek,

De szellemét a tűz nem égeté meg,

Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:

Ismét pusztíthat e láng rajtatok!


S a nép hajdan csak eledelt kivánt,

Mivelhogy akkor még állat vala;

De az állatból végre ember lett,

S emberhez illik, hogy legyen joga.

Jogot tehát, emberjogot a népnek!

Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg

Isten teremtményén, s ki rásüti:

isten kezét el nem kerűlheti."

2021. március 8., hétfő

Régi-új szerelem

     Az édes, helyes kis makaronokat először egy Velence környéki cukrászműhelyben készítették el. Tökélyre azonban a francia konyha fejlesztette ki később, s tette méltán világhírűvé az egész világon. 

Ezt a tojásfehérjés, mandulalisztes édességet elég rafinált elkészíteni. Rendkívül kényes sütemény. Elkészítésésénél nagyon fontos az arányok pontos betartása. Amilyen parányi mámor válhat belőle, úgy pontosan ilyen jelentős benne minden apróság. Már az elején a cukor hőfoka, amelyen megolvasztják és amihez a tojásfehérjét, majd a mandulalisztet hozzákeverik nem elhanyagoltó részlet. Vagy a színezékek, aminél érdemes szem előtt tartani, hogy az ízekhez illőt válasszunk (csokoládés-barna; málnás-rózsaszín...). És elég csupán néhány csepp a színezőből, különben nem sül ki szépen a tészta.

Ezek a falatnyi cukrász remekművek nem csak szemre ínycsiklandóak, de az ízük is mennyei! Habkönnyű kis csókok. Nem véletlenül nevezik francia habcsóknak vagy francia puszedlinek is. 

Engem is teljesen rabul ejtett. Először a kinézetük, hogy olyan cukin bájosak. Majd az ízük, állaguk. Bármikor újra szerelembe tudnak ejteni.

Nektek melyik a kedvencetek? 



2021. március 3., szerda

Amor és Psyche