2011. július 4., hétfő

Derengés



Derengés
Kimondatlan szavak,
gyermeteg ábrándok
feszítik mellkasom,
hangokká mégse váltok!

Tompuló sejtések
tisztább mivoltomból,
búvópatak lettem,
illat, az éj árnyékából.

Holdfény lennék újra, ki
varázslatot sző,
magányukkal maradt
messzi út porába!

Kérlek, hadd lehessek
újra az a szellő, mely
erdő talajával édes, részegítő,
kitől megtorpan a vándor.


(2011. június 17.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése