2013. május 7., kedd

Pöttyeim története

     Ma kivágtak egy darabot a lábamból. Még nem tudom, hogy mekkorát, mert nem volt még bátorságom levenni a kötést.
A történet egészen régre, körülbelül tizenöt évvel ezelöttre nyúlik vissza, amikor ismeretlen okból kifolyólag piros pöttyök egy kisebb csoportja jelent meg a bal lábszáramon. Persze rögtön bőrgyógyászhoz fordultam, aki elküldött allergia vizsgálatra... Aztán a következő doki szemölcsnek diagnosztizálta és krémet adott rá...de nem múlt el. A harmadik tablettát írt fel, de a pöttyök rendületlenül maradtak és elkísértek mindenhová még sok-sok éven át. Aztán amikor Pécsre kerültem, ismét rápróbáltam az orvoshoz menésre. Ott tyúkszemnek nézték... na én akkor sarkon sordultam és azóta se néztem feléjük.
El is voltunk együtt, a pöttyöcskék csak esztétikailag zavartak, bár néha nagyon tudtak viszketni, de olyankor arra jutottam, hogy kiszáradt a bőröm és egy kis hidratálás megoldotta a problémát. Aztán egy éve a pöttyök úgy gondolták újabb tereket hódítanak meg és terjedni kezdtek. Ez már nem tetszett annyira. Rádumáltam magam, hogy elmenjek a körzeti bőrgyógyászatra... de ismét csalódnom kellett. A doki közölte velem, hogy még sose látott ilyet és azt sem tudja micsoda, de ad rá szteroidos krémet, mert az majd biztosan segít, de ha mégsem, akkor ad másik kenőcsöt... Na, nálam ez kiverte a biztosítékot! Úgy látszik pénzt kell szánni rá, hogy szakértő orvossal találkozzon az ember. 
Két hete volt szerencsém megismerni egy kedves doktornőt, itt Szentendrén, aki ámbár nem tudta mi lehet a pöttyök kiváltó oka, de legalább vette a fáradtságot és konzultált egy kollégájával, aki szövettanász és arra jutottak, hogy mintát kéne venni és tenyésztésre küldeni, akkor biztosan kiderül mi ez.
Nagyon izgultam, de nem a vágástól, hanem az érzéstelenítő szuritól :) Szerencsére kaptam a szuri előtti érzéstelenítőt :D
Egy hónap múlvára kaptam időpontot kontrollra. Amit nem csak kíváncsian várok, hanem epekedve, ugyanis addig semilyen módon nem szőrteleníthetem a lábim :( Peh. Még szerencse, hogy hűvösebb napok közelednek és el tudom viselni a hosszú nadrágot!
Addig viszont elő a mesefigurás ragtapaszokkal! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése