Lassan éjfél. Mégis ahelyett, hogy lefeküdnék végre aludni egy hihetetlenül kimerítő nap után, én mégis az abkakban állok és nézem, ahogy a csendes eső szép lassan havazásba vált és csak nézem, nézem ahogy sietve aláhullanak az egyre fehérebb pelyhek. Fura az emberi szem észlelése; mert ha csak nézem, a pelyhek, sebesen mozognak, mintha esőcseppek volnának. De ha követek egy pelyhet, a többi is lelasdul, szinte megállnak egy pillanatra lebegni és hullássá lassulnak. Ez az érzéki csalódás mindig is lenyűgözött! Teljesen rabul ejt a látvány; főleg mivel annyira ritka errefelé a havazás.
Volt már ilyen Veletek? Hogy nem bírtatok betelni valamivel, ami az egyszerűvel ragadott meg titeket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése