Csók vagy Puszi?

     Az ajkak összeérintése valamivel. A csók és a puszi hol szinonim szavak, hol két külön fogalom. Magyaroszágon ez utóbbi jellemző. Csókot a szerelmesek váltanak, míg a puszi egy kedves üdvözlési forma, melyet nálunk mindegyik nem, és korosztály képviselői alkalmaznak nap mint nap. Bár férfiaknál csak rokoni vagy baráti kapcsolatokban szokás. Ez egyfajta összetartozási jelkép, melyet gyermekkorunkban a családi élet során tanulunk meg. De egy puszi is lehet több, mint egy puszi, attól függően, hogy hova kapjuk, vagy adjuk. Kiskorunkban mindenünket puszival halmozzák el szüleink, az ujjaink végétől egészen a pocakunkig. Ezt nevezhetjük érintés szocializációnak is. Ezen áll vagy bukik későbbi hozzáállásunk az érzelmek kifejezéséhez és a kapcsolatteremtéshez. Ahogy növünk egyre több olyan intim hely lesz a testünkön, melyet a szülő tiszteletben tart és nem puszilgat, míg végül csak az arc marad. A puszi tehát kétféle lehet egy felnőtt életében. Mindekettő a szeretetteljes érintés eszköze, csak az különbözteti meg őket, hogy kitől és hova kapjuk.
A romantikus vonzalon és a szexuális vágy kifejezéseként a puszit olyan intim zónákba kapjuk, mint a száj, a nyak, a vállak. A puszi csak egy röpke pillanat, mely sugalmazza a gyakran kimondani nem mert érzéseinket, éppen ezért szenvedélyekkel teli.

A csók...a csók már hosszabb mint egy puszi és a puszival ellentétben, tudja mit akar. Csók alatt az ajkak érintését értjük, mely az érzelmektől függően lehet csukott, nyitott és akár nyelves is. Megengedett az ajkak szívogatása és a finom harabdálás is.
A csók azonban lehet érzelmektől mentes is, udvariassági szokás, mint a kézcsók, ahol érdemes észben tartani, hogy az ajkak sose érintik a kézfejét, csak az áll. Lehet hatalmi jelkép, mint amikor a pápa gyűrűjét megpuszilják, azzal elismerve az isten által ráruházott hatalmát. Vagy, mint a Közel-Keleten, politikai protokolként is jellemző a kézfogásos öleléssel együtt alkalmazva.

Kultúráktól is függ a csók-puszi jelentése. Amerikában az a szokás, hogy a szülők gyerekeiket szájon puszilják. Indiában a homlokra adnak "csókot", mintegy áldásként. Japánban és Kína egyes részein a szerelmeseknek a mai napig nem illik az utcán, nyílvánosság előtt csókot váltani. Az északi népeknél, például az eszkimóknál vagy a maori kultúrában az orrukat dörzsölik össze.
A puszik száma is változó lehet. Míg mi magyarok két puszival fogadjuk ismerőseinket, egyet jobbal, egyet ballal, addig Amerikában csak egyet szokás adni, Franciaországban pedig hármat is.
Az állatvilágba tekintve is megtaláljuk a csókhoz hasonló cselekvéseket és nem csak a főemlősöknél. A macskák és a kutyák képen nyalják egymást, sőt még a madarak is összedörgölik arcukat.

Az ember által számontartott idők során számos filozófia alakult ki a csók magyarázatára, mely külön tudománnyá nőtte ki magát, amit filematológiának hívnak. A mai napig nem bizonyított, hogy tanult vagy ösztönös viselkvés-e a csókolózás. De annyi bizonyos, hogy jelentős élettani hatása van az emberi szervezetre. Csókolózás közben számos hormon termelődik, elsősorban feromonok, melyek fontos viselkedéstani hatással bírnak. Ez egy összetett bio-fizio-kémiai folyamat, mely növelve a szervezet adrenalin szintjét, növeli a vérnyomást, és a szexuális vonzalmat is, elősegítve ezzel az utódnemzés folyamatát.
Biológiai szemmel nézve a csók jelentős izomkoordinációt vesz igénybe, 34 arcizmot és 112 tartóizmot mozgat egyszerre. A csók tárgya és eszköze az ajak, mely rengeteg érzékeny idegvéződést tartalmaz fokozva ezzel az érintésével járó érzelmi hatást. Pozitív élettani hatásai között szerepel a stressz, és a vér koleszterin szintjének csökkentése.
A csók hiába a vonzalom kifejezésének egyik természtes módszere, nyílvánosság előtti alkalmzása sokáig megvetendő, elítélendő dolog volt. A középkorban a testi érintéssel kapcsolatos örömszerzést egy bizonyos társadalmi csoportnak tulajdonítottak, melyet amellett, hogy megvetettek, kerestek is. Ez a fajta álszentség és az ember alkotási vágyának legkülönbözőbb termékei tettek egyensúlyt a szélsőséges nézetek világában.

Az i.sz.e. 6. században keletkezett Káma Szútra már részletezi a máig közismert csókokat. Az ismeretlen szerzõ a csókolózásnak több formáját ismerteti meg velünk. Részletezi például a hajló csókot, az elfordulót, az egyenes és szorító csókot (ennek további fajtái vannak), a felsőajkak csókját, az összeszorító csókot, a vágyébresztőt és a hajnali ébresztő egybeolvadást.

• A Csipkerózsika mesében és a görög Pügmalión-mítoszban a férfi csókkal ébreszti fel / kelti életre a nőt. A békaherceges tündérmesékben viszont a nő csókja változtatja vissza a férfit békából.
• Az ókori rómaiak háromféle csókot ismertek: az osculum a baráti puszi, a basium a szájra adott csók, a suavium pedig az érzéki csók.
• Auguste Rodin híres szobra A csók (Le Baiser).
• Constantin Brâncuşi szobrai A csók (Sărutul) és A csók kapuja (Poarta sărutului).
• Az 1896-os A csók című filmben egy negyvenhét másodpercig tartó csók van; a jelenet abban az időben botrányosnak számított.
• Alfred Eisenstaedt világhírű fotográfiát készített egy párról, akik 1945-ben a japán felett aratott győzelmi ünnepségen vettek részt a Time Square-en. Címe: A csók
• Robert Doisneau francia fényképész 1950-ben lefényképezett egy csókolózó párt a párizsi Hotel de Ville előtt. A fénykép híressé vált, később A csók címet kapta.
• Tarkan 1997-es slágerének, a Şımarıknak a refrénje két cuppanós csókból áll.
• A Mátrix című filmben is a nő (Trinity) csókolja meg a férfit (Neo), hogy visszahozza az életbe.

Egy kis statisztika:1997-ben végzett kutatások alapján készítettek egy felmérést, melybõl megtudhatjuk, hogy az ellenkezõ nem tagjai, mennyire követelik meg a csókkal való különféle kényeztetéseket. Eszerint az embereknek csupán a 22%-a gondol vissza örömmel az elsõ csók pillanatára, mindössze 8%-uk csak kellemetlen emlékként tudja felidézni, 16%-uk még csak nem is emlékszik rá, hogy kivel, mikor és hol csattant el az elsõ és 16%-uk (melynek nagy része nõ) kellemetlennek tartotta a másik személy e fajta közeledését. William Cane felmérése egyértelmûen elénk tárja a két nem közötti jelentõs eltérést arról, hogy a férfiak és a nõk hova szeretik adni és kapni a csókokat. Például a nõk 98%-a szereti, ha a nyakán kényeztetik, ezzel szemben a férfiaknak csupán a 8%-a tartja ugyanezt kellemesnek. Hasonló a helyzet a fülcsók nyújtotta örömökkel, hiszen a nõk 95% százaléka szereti és érzékinek tartja, míg a férfiaknak csak az 57%-a. És ott az a bizonyos nyelves csók, melyet a nõk és a férfiak egyaránt szívesen adnak és kapnak, hisz a statisztika is ezt bizonyítja, mely szerint 99%-ban mind két nem igényli.

A csók olyan természetes, szégyellnivaló, kívánt, titkolt vagy mindennapos cselekedetünk, hogy dicsőítésére már világnapja is van; a lassan közelgő július 5.


És végezetül egy idézet, egyik kedvenc írómtól:

"Becsületes ember nem tartja meg magának a lopott csókot, hanem azonnal visszaadja."

(Mark Twain)