2013. december 2., hétfő

4. Szerelem, a művészetekben

     Mielőtt tovább mehetnénk témánkban, szükségszerű lefektetni bizonyos definiális alapokat. Ha arra vagyunk kiváncsiak, hogy hogyan jelenik meg a szerelem kérdése az egyes művészetekben, először is a művészetet magát kell meghatároznunk. Majd sorra vennünk a különböző művészeti ágazatokat. Mindemellett ez akkor lenne kerek és egész, ha kronológikusan haladnánk az időben, melyre azonban nem vállakozom. Legyen az egy doktori disszertáció témája ...valaki másnak :)
Témánknak megfelelően tovább szűkíthetjük a keresét, hiszen csak bizonyos művészi ágak termékeit vagyunk képesek szövegesen értelmezni és elelmezni (például: festészet, szobrászat, irodalom).
     A definiálást illetően nem fogom túl bonyolizálni a keresést és beérem a legelső találattal, mely általában a Wikipédia meghatározása.
 
1. A művészet definiálása (a teljesség igényessége nélkül)
 
"A művészet az emberi önvaló tökéletességének visszatükröződése.
Benne megtalálható minden vágy végső célja, és ez az, ami visszacseng:
a tökéletesség időtlen harmóniája."
(ismeretlen szerző)
 
     A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható. Ebből a széles perspektívából a művészet kulturális, történelmi vagy földrajzi környezettől függően általános fogalomként használható az összes teremtő szándékra, amit emberi törekvés mozgat. Ide tartoznak tehát mindazon képességek és mesterségek, amelyek különféle funkciójú emberi termékek, jelenségek létrehozását vagy a környezet átalakítását teszik lehetővé (például fémművesség, konyhaművészet, testdíszítés, harcművészet, kertművészet stb.)
 
     A művészet fogalmát (görög tekhné és technika, latin ars) az ókorban csak az alkotó tevékenység e tágabb értelmében használták, még egyes tudományokat is beleértve, mint a logika és a grammatika. A középkorban és korai újkorban más tudományokat is ide soroltak, amelyeket a közönséges művészetekkel szemben „szabad művészeteknek” nevezték.
 
     A művészet szót ma általában a fentieknél szűkebb, esztétikai értelemben használjuk. Ennek a szűkebb értelmű fogalomnak azonban nincsen egységes, mindenki által elfogadott meghatározása. A szűkebben vett művészet határai nem tisztázottak, számos emberi termék határesetet jelent, amikor nehéz eldönteni, hogy műalkotásnak tekinthető-e vagy nem. Szócikkünk a szűkebben értelmezett művészet fogalmával foglalkozik.
     A művészet általánosan elfogadott meghatározás szerint „a valóság visszatükrözése”, a művész látásmódján átszűrve.

Hogy lehetetlen meghatározni, mi számít művészetnek, mert az ennek eldöntésére használható szempontok szubjektívek. A művészet kortalan célja minden esetben az önkifejezés kell, hogy legyen és nem a manipuláció, a művészet nem más, mint önkifejező eszköz, mely katartikus élményt nyújt.
     Hogy valójában mi számít művészetnek, az gyakran megállapodás kérdése. Ez az egyetértés ráadásul időben nem statikus, volt, amikor nagyon értékes eszmék elkerülhetetlenül eltűntek a történelem süllyesztőjében, míg mások túlélték azt, legalább olyan sok esetben szerencséből is, mint hiteles hasznosságuk okán.
     A művészetet gyakran a felsőbb társadalmi osztályok sajátjának tulajdonítják, amelyből mások kizáródnak. A művészet e szerint magas státuszú tevékenység, hiszen a vagyontól függ.
     A legtöbb ember véleménye a művészetről az elfogadott sztenderdek viszonylag szűk szórásában mozog. Ez a közoktatásból és más társadalmi tényezőkből ered.
A művészek nagy része akarattal vagy a nélkül más múltbéli vagy korabeli művészek hatása alatt dolgozik. Ezzel szemben az egyedi művészek fejlődése olyan elvek szerint történik, hogy eszméiket a szimbólumok valamilyen sajátos alkalmazása segítségével fejtik ki.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése