Jégvirágos jó reggelt!
Mondtam már, hogy megszerettem itt? A járvány helyzet miatt évek óta elszigeteltséggel megspékel társadalmi kirekesztettség érzése a bevándorló státuszom miatt most hirtelen elenyészni látszik. Ahogy Apukám egy barátja mondaná: "Gyütt-mentek" vagyunk. De az ismeretlen ismerősök váltak legnagyobb támaszunká. Bár elsőkörben a honfitársi összetartozás kötött össze minket, idővel egymást segítve a megpróbáltatásokban, ők lettek az új családom. Barát, főnök, tesó egyben; egy komplex csomagot kaptam, tele mindenféle hasonlóval és mással, mint amilyen én vagyok. Kicsit lökött, néha kifacsart, pimasz, sőt nagyszájú, de felszabadultan őrült és mindig kitartással teli.
Kivánom, hogy Mindenki találja meg magának azt a társat, közeget, amely nem csak az örömteli pillanatokban van jelen az életében, hanem átsegíti a nehéz időkben is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése