Fájdalom
Fáj döntésem súlya,
Fáj tehetetlenségem búja,
Fáj, hogy nem szerethetlek,
Fáj, hogy nem kereshetlek.
Arra jársz, merre szívem dobog
tengerszem közeli vad tájakon.
S miből gondolod, hogy boldog vagyok?
Szemem csillogása néha tévesen ragyog.
Feladatom van, még vezekelnem kell,
de megtanultam remélni... hogy nem felejtesz el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése