Zsuzsámék akkoriban a Déli pályaudvar mellett laktak egy társasház ötödik emeletén. Sokat lébecoltam náluk. A liftjük már akkor is ritkaságszámba ment, pláne hogy működött is! Az alig 1x1 méteres fa fülkének üvegezett harmonika ajtaja volt és súlyérzékelős billenős padlója. Amikor belépett valaki felkapcsolódott a lámpa. Kedvelt szórakozásom volt úgy utazni, hogy a padló feletti peremre álltam a talpam külső részével, gondosan egyensúlyozva, így a lift nem érzékelt, és sötétben utazhattam. Igazán különleges volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése